Az elmúlt 60 évet a félelem uralta. 1945 után féltünk az Oroszoktól. 1989 után féltünk hogy mit szól a pénzvilág. Úgy gondoltuk, ha nem szolgáljuk ki az erősebbet, akkor pórul járunk, retorzió következik. Arról mindig megfeledkeztünk, hogy sohasem vagyunk egyedül. Mindig van, aki hasonló cipőben jár, ugyanúgy keresi a maga igazságát, és ebben mindig találunk is érdekszövetségest. Persze ehhez kinyújtott kéz kell és bátorság.
Ma a pénz háttérhatalom irányítja országunkat. Nyíltan és erőszakosan. Mi pedig félünk, mit szól a sajtómágnás, ha nem értünk vele egyet. Elvonja a pénzt az újságunktól, nem hirdet benne és becsukhatjuk a boltot. Elbocsát a munkahelyről, melyen keresztül diktál nekünk. És mindig elfeledkezünk arról, hogy igen megteheti, de…
Az egri kórház esete mutatja, hogy veszíthet a pénz birtokosa is. Mert ki fogja az ő kórházában gyógyítani a betegeit? A képzetlen munkaerőt talán könnyű pótolni, de a jól képzett és megbízható emberből bizony hiány van. És ha megszűnik az újság, mert nem hirdet benne a pénzvilág? Muszáj nekünk azokat a termékeket megvenni, akik megvonják az újságtól a támogatást?
És az Európai Unióban talán nincs szövetségesünk? De igen a Lengyelek, az Észtek és mindazok, akik az Úniót gazdasági gyarmatosításra használókkal szembefordulnak.
Lássuk be, ha lélekben erősek vagyunk, és szívünkben az igazság iránti vágy lobog, nincs mitől félnünk. Féljenek a hazugok, és a képmutató csalók. Félnek is. Nem minekünk kell a páncélautó és a kordon. Nekik kell a vízágyú, nekünk elég a kölnisüveg.
Csak addig vagyunk gyengék, amíg egymással szembe tudnak fordítani. Amíg elhisszük, hogy a mi ellenségünk az erőszaknak ellenálló Budaházi és Torockai, és nem a sima modorú és ferde hajlamú Friderikusz és a többi médiahazug.
Az a szellem, ami 2006. szeptember 17-én kiszabadult a palackból, már nem tér vissza soha a palackba. Kísérletet lehet tenni az elfojtásra, mint az történt 2006 október 23-án, de ez csak erősíteni fogja azt a robbanást, ami hamarosan be fog következni.
Mert ne feledjük: Addig kopaszthatnak minket, amíg van olyan balga aki elhiszi, hogy ami itt zajlik az reform, és nincs más kiút csak az amit a kiválasztottak hirdetnek, és elhiszi hogy az a rend amit háttérhatalom egész Közép és Keleteurópára rávarrt az megváltoztathatatlan.
Antal Péter