Egyre többen vagyunk, akik keressük a megoldást. A gondolkodó emberben egyre világosabban rajzolódik ki, hogy a jelen társadalmi berendezkedés a végóráit éli. Mindazt, amit egy társadalomtól, mint organikus egésztől elvárunk, azt egyszerűen nem teljesíti. Ahhoz hogy ezt a bomlási folyamatot megértsük, vizsgálni kell, mi tartja össze a társadalmat. Az erkölcsről, mint ilyenről, már rengeteg szó esett az értelmes közbeszédben. De a gyökerek szerintem ennél mélyebben húzódnak. Abban az ember és Istenképben, amely ezer esztendőn keresztül összetartó erőként működött. Itt nem pusztán vallásról és vallási közösségekről van szó, hanem egy mély belső szellemi megértésről, amely nélkül sötétben tapogatózunk.

Ez a bomlási folyamat a felvilágosodásnak nevezett elhomályosodással kezdődött. Azt a szerves egységet, amit a jézusi „legyetek mindnyájan egyek” gondolata fejez ki, és amely az Isten által elgondolt globalizmust jelenti.

A jelenlegi, a sátáni globalizmus lényege: az önzés. Az atomjaira hulló társadalomban, mint „titkos féreg” rágja szét az emberi kapcsolatokat, s hozza létre a „fogyassz, és ne gondolkodj” modellt.

Természetesen, ha modellről beszélünk, akkor a „sikerember” a fogyasztói társadalom a példaképe, aki fiatal, életerős, sikerekben gazdag és mérhetetlenül önző. Ezen a ponton világossá válik, hogy ebbe a modellbe az isteni szeretet nem fér bele, tehát Isten sem.

Ha nem az isteni gondolat vezérli ezt a társadalmat, akkor mi, vagy inkább ki, vagy kik? Az önzés hozza létre azokat az érdekeket és szűklátókörű érdekcsoportokat, akik a rövid-távú érdekekért feláldozzák mások, és saját hosszabbtávú érdekeit is.

De mi lehet a jövő útja?  A világháló sajátos filozófiája érdekes módon mutat új utat.

Az internet mindenekelőtt megtörte az érdekcsoportok által irányított médiák cenzúráját. Ma gyakorlatilag ingyen nyílhat új információs csatorna, a költségek töredékéért százmillók számára elérhető kép és hanganyag.

A híranyag szállítás és továbbítás monopóliuma megszűnt. Egy zsebben hordható kamera és vezetéknélküli internet kapcsolat révén elérhetővé válik a kép- és hanginformáció annak keletkezésével egy időben.

A vásárlási szokásokban is fordulatot jelent. A bennem felmerült igény indít el egy keresést. Képek, sőt videóbemutatók segítségével részletesen is megismerhetem a leendő terméket, fórumokon kikérhetem mások véleményét.

Az utazást már virtuálisan megtervezhetem, sőt be is járhatom a helyeket akár 3 dimenziós módon is.

További érdekessége, hogy szabad erős és független személyiségeket feltételez, akik nem sodortatják magukat, hanem képesek válogatni és egymásnak vetni ellentétes információkat.

Nagyon lényeges vonása a rengeteg önkéntes munkás, aki azzal ér el ismertséget, és ezzel jól fizető munkát, hogy másoknak ingyenesen bocsát rendelkezésére szellemi értékeket. Ez a vonás mutat rá a munka eredeti irányultságára, tudniillik hogy másokért végezzük. De példát mutat arra is, hogyan lehet távmunkában, főnöki packázás nélkül dolgozni.

Fontos vonása, hogy nem a reklámok által gerjesztett, hanem valódi emberképre építő emberi igények kielégítésére törekszik, hanem pl. a Google segítségével olyan marketing felméréseket képes készíteni, amely a valós emberi érdeklődés és igény felmérését szolgálva, egy igazi választ tud adni az ember szellemi és anyagi szükségleteire.

Valahol ez a hálózati rendszer egyben válasz a globális-lokális kérdésre is. Emlékszünk még a nagy számítógépek korára? Ahol egy nagy géphez kapcsolódott rengeteg terminál? Nos ez a múlté, ahogyan a központosított állam elgondolása is. Ma a szervesen egybekapcsolt kis települések láncolata, az önkormányzatiság és a tartós nem négyévenként változó központi hatalom egyensúlya lehet járható út.

Talán a közgondolkodást meghatározó személyiségeknek el kellene gondolkodni azon, hogyan lehetne a rendszerszervezőket társadalmi rendszerek szervezésébe és új modellek kidolgozásába bevonni.

De új színfoltot jelent az emailben továbbított „kis színes” ahogy a tévések nevezik azokat a vidám, sokszor nagyon is mély gondolatokat hordozó kis pps vetítéseket, melyek nem nélkülözik az „istenit”, ami a közmédiákból szinte teljesen kiveszett.

Jómagam több mint 3 éve nem nézek TV-t, mert valódi választási lehetőséget az internet kínál, ahol nem néhányszáz bugyuta TV csatorna, hanem többszáz millió! web oldal és video anyag között pillanatok alatt megtalálhatom azt, ami lelkiállapotomnak, érdeklődésemnek, szellemi töltekezésemnek leginkább megfelel, idióta, manipulativ reklámok nélkül. Gyermekeim és fiatalabb ismerőseim is ezt az utat követik.

Természetesen az összekapcsolódás a közvetlen demokrácia, azaz a többségi elven nyugvó és nem pártalapú médiamanipulált politikai döntéshozatal megteremtésében is óriási szerephez jut a közeljövőben, mégpedig a folyamatos népszavazás intézményében, amely Svájcban gyakorlat.

Úgy gondolom az internet és a rajta keresztül megvalósuló új társadalmi gondolat az a homokszem, amely bele került a Nagy Testvér pokoli gépezetébe, és a Világkormány helyett a világ fogja kormányozni saját magát.

                                                                                                                      Antal Péter