Egy vadonatúj korszak hajnalára ébredtünk. Bár még sötét van, csak dereng a világosság. Itt-ott lámpák jelzik, hogy oszlana már a sötét, de hiányzik az a metsző reflektorfény, amely irányt mutat négyrét hasítva a teret.
Hol a helyünk ebben az ébredésben? Suttogjuk az igazságokat egymás között, no de hangosan kimondani? Vállalva azt is, hogy ujjal mutogatnak ránk?!
Nos vegyük sorra a dolgokat:
Mi a helyzet a társadalomban? A napokban elhunyt Beller Tilmann atyát idézem a Magyar Shonstatt Lelkiség egyik alapítóját: Ez a világ már nem keresztény és még nem keresztény.
Beteg a társadalom, mert nem vállalja fel a keresztény értékeket. Azért hatalmasodott el a Rossz mert gyenge a Jó. Nincs már, vagy nincs még ereje a hangjának. S benne a világító fény, amely a keresztény egyház lenne, csak pislákol. A fényt, amelyet tartóra kellene helyezni, csak petróleumlámpa búrája alá rejtve őrizzük, félve a harsogó Sötét zajos sajtójától, amely ma is feszítsd meg-et kiállt, ha szót emelünk a család, a házasság, a gyermekvállalás a társadalmi igazságosság érdekében.
De mi is, ki is ez a Sötét? Hol van szétszórva a konkoly? Mert a Hazugság ma sokszor nem nyíltan, hanem a Jó álarca mögé bújva jelenik meg.
Nos, vizsgáljuk meg Jézus szavainak fényében azt a tanítást, amelyre értékeinket építjük.
Jézus egy szerető Atyácskáról beszél, aki minden hajunk szálát számon tartja. Az Ószövetség egy bosszúálló Jahvéról. „Ezért azt mondja az Úr, a seregeknek Ura, Izráel erős Istene: Jaj! mert vígasztalást veszek háborgatóimon, és bosszút állok ellenségimen! „
48. |
Isten az, ki bosszút áll értem, s alám hajtja a népeket. |
(Sám II. 22.48)
|
Felkele azért, és bement a házba, és fejére tölté az olajat, és monda néki: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Királylyá kentelek téged az Úrnak népén, az Izráelen, |
7. |
Hogy elveszítsed Akhábnak, a te uradnak háznépét; mert bosszút állok az én szolgáimnak, a prófétáknak véréért, és mind az Úr szolgáinak véréért Jézabelen. |
(Királyok II. könyve 9. 7)
|
|
7. |
Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket. |
Megjelenik a Zsoltárok könyvében és másutt is egy könyörületes, szerető istenkép is (kivétel Zsolt 94.1; Zsolt 54,7) Zsolt 106.32). Vajon egy forrása van egy ennyire eltérő istenképnek? Az egyház tanítóhivatala szerint az ószövetség előképe az újszövetséginek. Lehet-e a Béke előképe a Háború? Lehet-e konkoly előképe a búzának?
Újszövetség:
2. |
Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk? |
Nos, vizsgáljuk meg az Ószövetség keletkezésének idején élő kultúrákat. Krisztus születése előtti 3000-4000 évről beszélünk, Ábrahám koráról! Volt e fejlettebb civilizázió, mint az állatáldozatot bemutató hébereké? Mondjuk Puma Punku. Az ott lévő mai megmunkálási technológiákkal elő nem állítható kövek kora 12-14 ezer év! Ami a neadervölgyi ősember kora! A 6000 éves mezopotámiai sumérokról már éppen csak említést tennék.
Tehát a világ héber ősisége mese. Miért gondoljuk, hogy Isten kiválasztott egy népet és a többi népet alájuk, szolgájuknak rendelte? Megfelel ez a jézusi szerető Atyácska istenképnek?
Mondjuk ki! Nem!
S ha ezt megtettük , akkor derengeni kezd a konkoly a búza között. Nos, itt nem népekről, hanem ordas eszmékről van szó. Alsóbb rendű és felsőbb rendűségről. Az eszme változatlan, csak az elnyomottból elnyomó lett. A náci-ó-ból cion. Ha ezt nem mondjuk ki. akkor együtt haladunk a hazugsággal. Akkor csak idő kérdése mikor omlik össze a hazugság vára. Mert ez a vár épül már több mint száz éve, s terjed alattomban.
Antal Péter